Van az a fajta film, amit nem csak megnéz az ember, hanem valahogy benne marad. Nem feltétlen a története miatt, hanem a hangulata miatt. Ilyen a Szindbád is. Nem az a klasszikus értelemben vett film, amit popcornnal a kézben végignézünk, (bár lehet úgy is) aztán jöhet a következő. Inkább olyan, mintha emlékekből, ízekből, félmondatokból állna össze. Néha kicsit lassú, néha elkalandozó, de nekem pont ettől szép. És persze ott van benne Latinovits Zoltán , akit nehéz nem észrevenni. ;) Nem csak eljátssza Szindbádot, hanem valahogy ő maga lesz az. A film alapját Krúdy Gyula írásai adják, de nem úgy, ahogy azt sok más feldolgozásnál megszoktuk. Itt nincs egyetlen konkrét történet, amit elejétől a végéig követünk. Inkább hangulatok vannak, emlékek, érzések, mintha valaki visszanézne az életére, és nem a nagy események maradnának meg benne, hanem az apró részletek. Ezért is nehéz összehasonlítani a könyvet és a filmet. A könyvben jobban benne vagyunk Szindbád fejében, a film vis...
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások